Jasszista pesti cécó

 

"Hófehér szegfű és kölni

meg kell a nőnek dögölni"

(Zöld kilences, első felvonás)


Elképzelték már valaha, hogy milyen lenne, ha Molnár Ferenc és Rejtő Jenő összejött volna egyszer egy közös darab megírásának az erejéig? Nem? Akkor nézzék meg a Vígszínházban a Zöld kilencest, és mindjárt könnyebb lesz elképzelni! A Zöld kilences azt a nem kicsi, és elsőre meglehetősen sajátosnak ható bravúrt akarja végrehajtani, hogy egy 2012-ben íródott darabot  hamisítatlan, 1900-as évek elejei  darabnak álcáz, és e minőségében csempész be a magyar színházi életbe. És képzeljék, a különös színházi attrakció  sikerült is!

Elképzelték már valaha, hogy milyen lenne, ha Molnár Ferenc és Rejtő Jenő összejött volna egyszer is egy közös darab megírásának az erejéig? Nem? Akkor már ne is tegyék!  Hiszen nekünk itt van Hamvai Kornél,  kettő az egyben.

A Hamvai Kornél (darab), Darvas Benedek (zene) és Varró Dániel (zenszöveg) szerző-trió biztos kézzel, csavaros sztorival, kitűnő zenével, és még kitűnőbb  szöveggel, nagyszerű rendezésben  egy hibátlan, rendkívül szórakoztató, fantasztikus atmoszférájú, hamisítatlan múlt század eleji darabot alkotott, ... ami 2012-ben íródott. Viszont  abból a fajta kitűnő utánzatból való, ahol szinte lehetetlen az eredetit és a másolatot megkülönböztetni, sőt, az jobb mint az eredeti.

A beharangozóban ez szerepel: „Hamvai Kornél kortárs drámaíró a Vígszínház felkérésére új, budapesti  tematikájú nagyszínpadi művet írt.” Ez  egy felettébb dicséretes vállalás, bár  azt nem tudom, hogy a „tematikán” pontosan mit is kellene értenünk, hiszen a tematikához szükségeltetnének vagy további hasonló darabok Budapestről,  vagy a Vígszínházban egy budapesti témájú sorozat, amik  aztán egy „tematikát” alkotnának.  Ám ha ezen a kis dicsekvésnek ható színlapi problémácskán túltesszük magunkat, -és miért ne tennénk? -  Hamvai Kornél parádésan bebizonyítja nekünk: hogy van ő olyan jó drámaszerző, mint Molnár Ferenc és a magyar irodalom bármelyik klasszikus vígjátékszerzője.  

Amikor azonban a  dalbetéteket hallgatjuk, azok szövegileg (Varró Dániel munkája) kifejezetten parodisztikusnak hatnak, az az érzésünk lehet, mintha a darab saját paródiáját látnánk. Hamvai egy ízig-vérig múlt század eleji darabot alkotott, de aztán aztán Varró meg mintha ugyanennek a műnek a paródiáját írta volna meg a dalszövegeivel.

Persze ez így együtt nem kevés, sőt! A Zöld kilences egy kitűnő darab, kitűnő  előadásban. Megnézve, felhőtlen két és félórás zenés-táncos életképet kapunk a korabeli, 1900-as évek eleji Budapestről. Na meg annak a paródiáját is, mintha saját magát paródizálná az előadás, jellegzetes  századeleji figurákkal és szóhasználattal. Vajon ki tudja 2012-ben, hogy mi az a jassz és jasszkirálnyő? Mi a helicáj? Amelyekhez hasonló kifejezések csak úgy repkednek a színpadon. Minden múlt század eleji jellegzetes figura megfordul a darabban: a kávéházi hírlapírókon át (élükön mindjárt a hírhedt Vay Sarolta/Sándorral), a jellegzetes szélhámos gigerlivel, aki a valóságban is eladta a Rottenbiller utcát, akár a darabban, a kétes erkölcsű kabarétáncosnővel, a mikszáthinak ható vidéki polgármesteri delegációján át, akik éppen egy kis svindlicske ügyében utaztak a székesfővárosba, a hotelportásig (aki itt történetesen egy sorozatgyilkos), egészen Wekerle Sándor miniszterelnökig; és igen-igen, egy pillanatra még maga Molnár Ferenc is megjelenik a színpadon „bukott darabszerzőként”, mint  a kor  jellemző figurája.


A darab az 1909-es év három valóban megtörtént eseményét dolgozza át egy közös nagy történetté: Abbasz Hilmi egyiptomi alkirály látogatását, amelynek során beleszeretett egy magyar nőbe, és elvette feleségül. Egy  kreatív szélhámos feltűnését, aki például eladta a Rottenbiller utcát Székesfehérvár városának, valamint egy pesti hajadonokat  ölő, századeleji sorozatgyilkos történetét.

A műfaji meghatározása a szerzők által: "pesti cécó két zenés felvonásban". A „cécó”  itt egy sorozatgyilkos és egy vérbeli svindler tevékenységéből fakadó kalamajka-sorozat, aminek a szálai egyenesen a Parlamentig érnek. A címadó Zöld kilences kártyalap a pesti hotelportás-sorozatgyilkos csalija ahhoz, hogy behálózza segítségével az áldozatait a pesti trafikos és cselédlányokat. Egy kávéházban "véletlenül" kihúzatja velük a pakliból, és e "jel" alapján azt ígéri, "megváltozik majd tőle az életük", ha elmennek vele, és ebben nem is hazudik nekik, már amennyiben egy sorozatgyilkos megváltoztatja bárkinek az életet.  Csakhogy a mi zöld kilencesünk épp egykávéházi  kártyacsatában vesz részt, amit a lecsúszott hírlapíró, Babinszky játszik, és egy pillanatra az asztalon felejt. A sorozatgyilkos és az áldozata magával viszi a Zöld kilencest, amitől a hírlapíró nagy nyereményének a kifizetése is függ. A kávéházban tartózkodik még Hamrák János, a nemzeti szélhámos, és Székesfehérvár polgármesteri delegációja is, akik szintén részesei lesznek a zöld kilences további bonyodalmainak. Egy örült, kergetőzős  kalamajka veszi kezdetét, amiben mindenki üldöz valakit vagy valamit. Ki egy kártyalapot, ki az időközben megszökött áldozatát, ki egy ellopott ruhát, ki a városa számára vásárolt utcát. A cselekményről ennél többet nem is szeretnék elárulni, mivel a erősen  levonna a darab élvezeti értékéből, ha előre ismerjük a kis csavarokat. A kor hangulatához illeszkedően tele van a darab zenés-táncos betétekkel, amik egy fergeteges, már- már operettnek ható darabot végeredményeznek.

A Vígszínház színészei nagyon odatették magukat. Csőre Gábor Hamrák János, nemzeti szélhámosa kitűnő volt. Magasan a társulat fölé emelkdett Járó Zsuzsa Karola Cecília, varietédíva és jasszkirálynője, és lehengerlő volt Mészáros Máté Babinszky, hírlapírója. Ám az este legnagyobb alakítása mégis Fesztbaum Béla portás/sorozatgyilkosáé volt.

A rendezés (Ascher Tamás) is tökéletes volt. Minden a helyén volt: minden zenei betét, gesztus, bejövés, kimenés, poénbemondás, kavalkád, ami egy ilyen dinamikájú, gyorsan pergő,élőzenés, rengeteg helyszínen játszódó darabnál igazán nem kis teljesítmény. Az igényesebb, de mégiscsak bulváros daraboknak -mint amilyen a Zöld kilences is- megvan az a veszélye, hogy egy ponton túl ellaposodik. Ez ezzel az előadással ilyen nem fordult elő. Végig kitűnő színvonalon, nagyon szórakoztatóan beleringathatjuk magunkat abba a nagyon kellemes színházi időutazós illúzióba, (miután kikapcsoltuk az Iphonunkat, és okostelefonjainkat), hogy mi most egy 1900-as évekbeli darab premierjén ücsörgünk. Esetleg a végén lepődhetünk meg egy kicsit, és pottyanhatunk  vissza a valóságba, amikor Molnár Ferenc monoklis alakja helyett egy Brad Pittbe oltott Russel Crowe formájú, gumival összefogott hajú karmester hajol majd meg előttünk tapsrendben a színészekkel.

szerző: Pajer Hajnalka

 


 

A jassz


1.jassz: A nagyvárosi éjszakai élethez és/vagy alvilághoz tartozó elem, személy.Nyolc “ferenczvárosi jassz”  a Tolnai Világlapjából


2.jassz: vagány, belevaló. A századeleji jasszoknak önálló szlengje volt, egy egész szótárnyi. Az előadásban számos ilyen jasszkifejezést hallhatunk.


3.jassz: remek

 


A darabban előforduló létező történelmi alakok lexikona:

Cseh Gizella írása a Nílus magyar királynőjéről (link)

 

 

 

 

 

 

 

 

Török Mária grófnő
magyar grófnő, akinek mesébe illő élettörténet jutott, mégis kevesen ismerik. Magyarországon elfeledték, pedig királyi trónon ült. Szendrői Török Marianna May grófnőnek hívták.  Szendrői Török grófnő előbb a Zubeida, majd a Djavidan hanum néven II. Abbas Hilmi egyiptomi alkirály (azaz khedive, 1874–1944) titkos, majd valódi felesége volt 1910 és 1913 között. A darabban Réti Adrienn alakítja kiválóan

 

Vay Sarolta /Sándor

Egy nőnek született, de férfiként élő újságíró a századfordulón. Rakovszky Zsuzsa írt VS címen nem olyan régen regényt az életéről. A darbban gyakran feltűnik, szinte végig színpadon van, általában néma szerplőként, Péter Kata kitűnő alakításában. Vay Saroltáról és  a könyvről bővebben itt olvashat (katt)

 

 

 

 

 


Wekerle Sándor

kétszeres magyar miniszterelnök a századforduló időszakában. A színpadon Kerekes József nagyszerű alakításában láthatjuk, és ő is aktívan kiveszi a részét a Zöld kilences bonyodalmakból. Wekerléről bővebben itt (Katt)

 

 

 

 


 

Carola Cecília

jasszkirálynő, varietédíva. A darabban Járó Zsuzsa és Herczeg Adrienn felváltva alakítja. Alakját Krúdy Vörös postakocsi c. könyvében örökítette meg az utókor számára. Egy másik könyv  A Millenniumi vígságok így ír róla:


"A pesti éjszakai élet népes női seregének sok magas rangú, jóval több alacsony rangú és rengeteg legalacsonyabb rangú zsoldosa volt, de a legmagasabb rangot – ha a sikereken mérjük – alighanem Carola Cecília érte el. Azok az íróink – akár nagyok, akár kisebbek –, akik a millenniumi idők hangulatát kívánták megeleveníteni, nem kerülhették ki, hogy az ordenáré szépség hódításairól meg ne emlékezzenek. Történt pedig egy szép napon, hogy Carola Cecília – akiért Krúdy Gyula szerint egyformán rajongtak öreg börziánerek és ifjú grófok – 1200 forint értékű téli ruhát adományozott a szegény iskolás gyerekeknek. Ezért a nemes lelkű tettéért Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter hivatalosan és nyilvános levélben nyilvánította köszönetét. Ez a levél elindította az újságcikkek lavináját. Miután Bartha Miklós a Magyarország-ban, a Függetlenségi Párt lapjában „Non olet” címmel dörgedelmes vezércikkben „leplezte le a minisztert, minden lap erkölcsi kötelességének érezte, hogy hozzászóljon a nagy kérdéshez: illik-e egy miniszternek nyilvánosan megköszönni egy – enyhén szólva – kétes hírű hölgy jótékony adományát."


Abbasz Hilmi:

 

II. ezen a néven, egyiptomi kedive, született: 1874-ben. Atyja, Mehmed Tevfik halála után lépett trónra (1892-ben), Török József gróf Mária leányát vette feleségül (1910-ben), a világháború kitörése után az angolok megfosztották trónjától.

 

 

 


 

Hamrák János

a szélhámos, aki eladta a Rottenbiller utcát.A darabban szerepel a nevezetes esemény. Csőre Gábor alakítja Bővebben róla itt (katt)

 

 

 


 

Kiss Béla

sorozatgyilkos. A darabban hotelportásként szerepel, de a valóságban élt Kiss Béla sorozatgyilkos az 1900-as évek elején bádogosmester volt. A darabban Fesztbaum Béla alakítja kitűnően. Bővebben itt olvashat róla (katt)

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-